Szeghalom Békés vármegye északi részén, a Szeghalmi járás központja, gyakran a Sárrét fővárosaként is emlegetett város.

A Dévaványai-sík keleti peremén, a Berettyó jobb partján fekszik, ahol a Sebes-Körössel találkozik. Területe 217,13 km² (jelentős kiterjedésű, tanyavilággal), népessége 2025. január 1-jén 7788 fő (népsűrűség kb. 40 fő/km²). Többnyire magyar lakosságú, hagyományos alföldi mezőgazdasági település, Sárrét jellegzetes központja.

Fekvése, megközelítéseNyugodt, folyók övezte alföldi táj, ártéri erdők, holtágak, horgász- és kirándulóhelyek jellemzik. Szomszédai: Füzesgyarmat, Csökmő, Újiráz, Vésztő, Körösladány, Dévaványa stb.A 47-es főút szeli át (Debrecen–Békéscsaba irány), így jól megközelíthető. Vasútállomása van (Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma és Kötegyán–Püspökladány vonalak). A folyók szabályozása után levágott kanyarulatok szép természeti értékek.

Története röviden

A terület kb. 7000 éve lakott (Békés megye egyik legrégebbi települése). Első írásos említése 1067-ből származik (Zástyi/Százdi apátság alapítólevele). A honfoglalás idején is létezett, Anonymus is említi mint átkelőhelyet. Középkorban főesperességi székhely, Csáky család birtoka. A 15. század végén mezőváros lett.A török hódoltság alatt többször elpusztult (1553, 1598 tatár dúlás), elnéptelenedett. 1711-től folyamatos a lakottság (Nadányi család telepítése). A 19. században polgári fejlődés: folyószabályozás, vasút (1891), iskolák, közintézmények. A 20. század viharai (háborúk, Trianon) után 1984-ben nyerte el a városi rangot. Ma is őrzi sárréti, mezőgazdasági jellegét.

Címere és jelképeiPajzs alakú címer: kék mezőben két egymással szemben úszó hal (a honfoglaló Barsa nemzetség motívuma), két sárkány tartja, korona fölötte. A két fehér szalagsáv a Sebes-Köröst és Berettyót, a zöld rész a mezőgazdaságot jelképezi. A hal motívum már a 18. századi pecséten is szerepelt. Zászlaja is van.

Látnivalók, kulturális értékek

• Wenckheim-D'Orsay-kastély (ma községháza/művelődési központ) és parkja.
• Kárász-kastély.
• Sárréti Múzeum (helytörténet, népi életmód, mesterségek, 900 év története).
• Református és római katolikus templomok (halomra építve, innen a név).
• Presbitérium, magtár, régi polgári házak.
• Természeti értékek: ártéri erdők, holtágak, horgászparadicsomok, Körös–Maros vagy helyi védett területek.
• Egyéb: Kossuth tér, emlékművek, sportcsarnok, múzeális gyűjtemények.

Gazdaság, élet ma

Mezőgazdaság dominál (gabona, állattenyésztés, hagyományos sárréti gazdálkodás). Kisebb ipar, szolgáltatások, vállalkozások. A folyók közelsége miatt turizmus (horgászat, kirándulás) is fontos. Rendezvények: városnapok, kulturális és nemzetiségi események, gyereknap, hagyományőrző programok. Nyugodt, közösségorientált kisváros jó természeti környezettel, iskolákkal, óvodákkal és alapellátással.

Szeghalom egy ősi, folyók övezte, hagyományőrző sárréti város, ahol a történelem mélysége, a mezőgazdaság és a természeti értékek együttese jellemzi a mindennapokat.