Ha valaki néhány évtizeddel ezelőtt azt mondja, hogy Budapest egyik legnépszerűbb, legélhetőbb és leggyorsabban fejlődő kerülete éppen a XIII. lesz, sokan talán kétkedve fogadták volna a jóslatot. Ma azonban elég végigsétálni a Duna-parton, megállni egy kávéra a Pozsonyi úton, vagy eltölteni egy délutánt a Vizafogó Parkban ahhoz, hogy megértsük: a XIII. kerület különleges helyet foglal el Budapest térképén.

Kevés olyan hely van Budapesten, amely annyit változott volna az elmúlt másfél évszázadban, mint a XIII. kerület. Ez a városrész egyszerre őrzi a múlt emlékeit és építi a jövőt. A régi gyárak helyén modern lakóházak emelkedtek, a hajdani munkásnegyedekből családbarát városrészek lettek, miközben a Duna-part, a parkok és a közösségi élet olyan hangulatot teremtenek, amelyet nehéz máshol megtalálni. Napjainkban üvegfalú irodaházak tükröződnek a Duna vizében, családok sétálnak a Marina-parton, futók róják a rakpart kilométereit, a Pozsonyi út kávézóiban pedig alig találni szabad asztalt. A Duna által formált vidéktől a római kori településeken át a hajógyárak, gépgyárak és munkásnegyedek világáig, majd onnan a modern nagyvárosig vezet az út. Kevés hely mutatja meg ennyire látványosan, hogyan alakult át Magyarország fővárosa az évszázadok során.

A XIII. kerület története tulajdonképpen Budapest története kicsiben.

A kerület különlegessége azonban nem csupán a múltjában rejlik, hanem abban, hogy három különböző világ találkozik itt. A kerület három legnagyobb része – Angyalföld, Újlipótváros és Vizafogó - mind saját karakterrel rendelkezik, mégis együtt alkotnak egy olyan közösséget, amelyet sokan Budapest egyik legélhetőbb részének tartanak. Angyalföld a régi Budapest emlékeit őrzi. Újlipótváros a főváros egyik legszerethetőbb és legelegánsabb városrésze. Vizafogó pedig annak a Budapestnek a jelképe, amely folyamatosan megújul és a jövő felé tekint. Olyan ez, mint három külön világ egy városon belül.

 

Angyalföld, a folyamatosan fejlődő városrész

A legtöbben Angyalföldként emlegetik a XIII. kerületet, noha Angyalföld valójában csak az egyik – igaz, legnagyobb és legismertebb – része. Mellette ott találjuk a sajátos hangulatú Újlipótvárost, a modern Vizafogót, a különleges világot képviselő Népszigetet és a Göncz Árpád városközpont környékét. Ezek együtt alkotják Budapest egyik legsokszínűbb városrészét.

Régi épületek Angyalföldön. Forrás: wikimedia commons

Angyalföld neve hosszú ideje összefonódik Budapest fejlődésével. Az egykori ipari és munkásnegyed az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül. A régi gyárépületek helyén modern lakóházak, parkok és közösségi terek jelentek meg, miközben a városrész megőrizte sajátos karakterét és történelmi gyökereit. A kerületben sétálva ma is felfedezhetők a múlt emlékei, amelyek érdekes kontrasztot alkotnak a modern városfejlesztések eredményeivel.

De ne szaladjunk ennyire előre.

 

Ahol ma felhőkarcolók állnak, ott egykor mocsár volt

A XIII. kerület területének jelentős része évszázadokkal ezelőtt egészen más képet mutatott. A Duna folyamatosan alakította a tájat. A mai Vizafogó környékén még a 19. században is mocsaras, lápos területek húzódtak, a folyó pedig több kisebb szigetet és mellékágat formált. A környéken halászok, révészek és hajósok éltek, a part menti területeket pedig gyakran elöntötte a víz.

A Gvadányi utca és a Rákos-patak; fotó: Globetrotter19, wikipedia

A mai forgalmas utak, irodaházak és lakóparkok helyén akkoriban homokos síkságok, vízjárta rétek és nádasok terültek el. A természet sokkal erősebben jelen volt itt, mint manapság. A Duna azonban nemcsak formálta a vidéket, hanem életet is adott neki. A folyó évszázadokon keresztül kereskedelmi útvonalként működött, így a környék már nagyon korán fontos szerepet töltött be a térség életében.

 

Az ősi múlt nyomai

A régészeti leletek szerint a területen már jóval a magyar honfoglalás előtt is éltek emberek. A rómaiak érkezése előtt kelta törzsek lakták a vidéket, és a környéken több különleges lelet is előkerült. 1892-ben ékszereket, 1925-ben ékszerekkel töltött aranycsészéket fedeztek fel. Az Angyalföldön talált preszkíta aranykincsek arra utalnak, hogy a térség már az ókorban is jelentős lehetett. A római korban a Duna menti határvonal közelében katonai tábor működhetett. A feltételezések szerint itt állhatott a Transaquincum nevű erődítmény, amely a folyó túlpartján fekvő Aquincum védelmi rendszerének része volt. Napjainkban ebből már semmi sem maradt, mert az épület maradványait széthordták különböző építkezésekhez.

A honfoglalás korából is kapcsolódnak történetek a környékhez. A hagyomány szerint Árpád fejedelem seregei a Rákos mezején táboroztak, mielőtt átkeltek volna a Dunán. Bár a történészek között vannak viták a pontos helyszínt illetően, a XIII. kerület története szorosan összefonódik a magyar államalapítás időszakával. Akkoriban a terület az esztergomi érsek birtoka volt, később IV. Béla több itteni részt – Jenő, Vizafogó, Új-Bécs – adományozott szerzetes- és apácarendeknek, de leginkább hajósok, halászok és révészek laktak errefelé.

 

Budapest, Angyalföldi Erőmű, kémény, kilátás. Forrás: Christo (wikimedia commons)

Honnan származik az Angyalföld név?

A név hallatán sokan valamilyen vallási vagy legendás eredetre gondolnak, a valóság azonban ennél prózaibb. A legelterjedtebb magyarázat szerint a városrész nevét egy Stefan Engel nevű birtokosról kapta, akinek szőlői és földjei a környéken helyezkedtek el. Az Engel-féle birtokból alakult ki az Engelfeld, vagyis „Engel mezeje”, amely az évek során magyarosodott Angyalfölddé.

A név azonban különös módon tökéletesen illik a városrészhez. Ma ugyanis a kerület egyik legzöldebb és legélhetőbb részéről beszélünk, amely sokkal barátságosabb képet mutat, mint amit az egykori iparnegyedről gondolnánk.

 

A gyárak kora

A török korszak idején elnéptelenedett a mamár Angyalföldként ismert terület, a településeket pedig felgyújtották, de Buda visszafoglalása után gyors fejlődésnek indult. Ekkor jelentek meg az első iparosok is. Érdekesség, hogy a 19. század elején kirándulni és horgászni jártak ide az emberek, a század végére már a magyar gépipar legjelentősebb központjai közé tartozott. A Margit híd megépítése, a Nyugati pályaudvar létrejötte és a Váci út fejlesztése alapjaiban változtatta meg a környéket. Sorra jelentek meg az üzemek, műhelyek és gyárak. Itt működött a később legendássá vált Láng Gépgyár, fejlődött a hajógyártás, és a környék rövid idő alatt a magyar ipar egyik központjává vált.

Angyalföldi gyár a 60-as években. Forrás: wikimedia commons

 

ű

Ganz Hajó- és Darugyár. Forrás: wikimedia commons

A fejlődés tömegeket vonzott a kerületbe. Munkások ezrei érkeztek az ország különböző részeiről, hogy az új gyárakban dolgozzanak. Ez az időszak alakította ki azt a sajátos munkáskultúrát, amely hosszú időre meghatározta Angyalföld arculatát.

 

Munkásnegyedből modern városrész

A 20. század elejére a kerület már sűrűn lakott munkásnegyeddé vált. A gyárak körül lakóházak, üzletek, iskolák és közösségi intézmények épültek. A fejlődés azonban nem volt problémamentes. Sok család zsúfolt lakásokban vagy ideiglenes barakkokban élt. A két világháború között jelentős lakásépítések kezdődtek, majd az 1950-es évektől újabb lakótelepek jelentek meg.

A rendszerváltás után új korszak kezdődött. A gyárak fokozatosan eltűntek vagy más funkciót kaptak. A helyükön irodaházak, üzleti központok és modern lakóparkok épültek. A Váci út környéke ma Budapest egyik legfontosabb üzleti negyede. A kerület azonban nem veszítette el teljesen múltját. A régi gyárépületek emléke, a munkásmozgalom története és a helyi identitás ma is része Angyalföld karakterének.

Szent István park, 1959. Forrás: wikimedia commons, Fortepan

 

Újlipótváros – Budapest egyik legkülönlegesebb világa

Ha van olyan része Budapestnek, amelynek saját személyisége van, az valószínűleg Újlipótváros. A széles fasorok, az elegáns bérházak, a kávézók, a könyvesboltok és a Duna közelsége olyan légkört teremtenek, amely egyedülálló Budapesten.

A városrész központjának számító Pozsonyi út és környéke egész évben nyüzsgő találkozóhely. Az itt működő üzletek, vendéglátóhelyek és kulturális programok miatt sokan nemcsak lakóhelyüknek, hanem életformának is tekintik Újlipótvárost. A Dunapark-házak nemcsak a minőségi anyagokról, a márvány lépcsőházakról és a belső terek elegáns megjelenéséről híres, hanem királykék lépcsőházairól is.

A XIII. kerület legismertebb lakóépületei közé tartoznak a Pozsonyi út 2–18. szám alatt álló Palatinus-házak is. Az épületegyüttes nevét nem a margitszigeti strandról, hanem a kor egyik legnagyobb építőipari vállalatáról, a Palatinus Építő és Ingatlanforgalmi Rt.-ről kapta. A Vidor Emil tervei alapján épült házak megvalósításuk idején rendkívül korszerűnek számítottak: tágas lakásokat, belső udvarokat és modern kényelmi megoldásokat kínáltak lakóiknak. Az első épület franciaudvaros kialakítású, a többi ház között pedig egy különleges magánutca húzódik. A korabeli luxust jól mutatja, hogy az épületekben központi porszívórendszer működött, sőt a lakásokba a Margitszigetről érkező termálvizet is bevezették.

A városrész egyik legismertebb zöldterülete a Szent István Park, amelyet sokan Budapest legszebb közparkjai között emlegetnek. A gondosan ápolt virágágyások, a Duna-part közelsége és a nyugodt környezet miatt a park minden évszakban kedvelt célpont.

Duna parti út Újlipótvárosban; fotó: Kmiki87, wikipedia

 

Vizafogó – a XXI. századi Budapest

Miközben Angyalföld a múltat, Újlipótváros pedig a polgári Budapestet idézi, Vizafogó egyértelműen a jövő felé tekint. A XIII. kerület egyik legfiatalosabb és leggyorsabban fejlődő része az új lakónegyedek, a korszerű közterek és a vízpart közelsége miatt különösen népszerű a családok és a fiatalok körében.

A Vizafogó Park jól példázza a városrész szemléletét: a természet és a városi élet harmonikus együttélését. A tóval, sétányokkal, pihenőhelyekkel és játszótérrel kialakított park rövid idő alatt a környék egyik kedvelt találkozóhelyévé vált.

Egyike az 1987-89-ben épült panelháznak a Vizafogó lakótelepen; fotó: Kmiki87, wikipedia

 

A Duna-part a kerület lelke

Kevés budapesti kerület rendelkezik olyan hosszú és sokszínű Duna-parti szakasszal, mint a XIII. kerület. A folyó közelsége nemcsak a városkép meghatározó eleme, hanem a helyiek mindennapjainak is része.

A Marina-part modern sétányai, a vízparti pihenőhelyek és a lenyűgöző panoráma miatt a környék az elmúlt évek egyik legkedveltebb budapesti célpontjává vált. A naplementében csillogó Duna látványa sokak számára a kerület egyik legnagyobb értéke.

 

A vadregényes Népsziget

A sűrűn beépített városrészek közelében egy szinte természetközeli világ is létezik, ami a XIII. kerület egyik legkülönlegesebb része. Ez a hely nem más, mint a Népsziget. A vízpart, a fák, a régi hajótelepek és a laza hangulat olyan érzést keltenek, mintha a városból hirtelen egy másik világba érkeztünk volna. A nyári hónapokban a környék megtelik élettel, miközben továbbra is megőriz valamit abból a nyugalomból, amely egykor az egész Duna-partot jellemezte.

Népsziget. Forrás: wikimedia commons

 

Piacok, kultúra és közösségi élet

A XIII. kerület nemcsak lakóhely, hanem élő közösség is. A Rajk László tervezte Lehel Csarnok generációk óta fontos találkozási pont, ahol a vásárlás mellett a mindennapi beszélgetések és emberi kapcsolatok is fontos szerepet kapnak.

A Lehel Csarnok parkolóház részébe felvezető Bulcsú utcai rámpa, wikimedia commons 

A kulturális életet olyan intézmények gazdagítják, mint a József Attila Színház, a Vígszínház, vagy a RaM – Radnóti Miklós Művelődési Központ, amelyek egész évben változatos programokat kínálnak a látogatóknak.

A városrész múltja iránt érdeklődők számára az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény nyújt betekintést a kerület történetébe és fejlődésébe.

Különleges színfolt a Rockmúzeum és a világszerte ritkaságnak számító Flippermúzeum is.

Újlipótvárosban egymást érik a kávézók, pékségek és éttermek. A hagyományos magyar ízek mellett a világ számos konyhája képviselteti magát. A környék különlegessége, hogy a modern gasztronómia és a régi budapesti kávéházi hangulat egyszerre van jelen.

 

Az első templomok

A XIII. kerület első jelentős templomai közé tartozik a Huba utcában álló Kármelhegyi Boldogasszony-templom, amelyet a karmelita rend építtetett egy rendházzal együtt. Az építkezés a XIX. század végén zajlott, a templom pedig 1899-re készült el. Felszentelése kiemelkedő eseménynek számított a korabeli Budapest életében: az ünnepségen jelen volt Ferenc József, valamint Mária Jozefa főhercegnő is. A templom a gyorsan fejlődő Angyalföld egyik első meghatározó egyházi központjává vált, és ma is a kerület egyik fontos történelmi emléke.

A templom felszentelése. Forrás: Weiszwurm Antal / CCO / wikipedia

A kerület legismertebb egyházi épületei között említhetjük a Pozsonyi úton álló Hálaadás templomát is. A monumentális, hófehér homlokzatával és klasszikus görög oszlopokat idéző megjelenésével már messziről magára vonja a figyelmet. A református gyülekezet temploma nemcsak építészeti szempontból különleges: az épület alatt egy többfunkciós színház- és előadóterem is helyet kapott, amely évtizedek óta kulturális rendezvényeknek, előadásoknak és közösségi programoknak ad otthont. Ez a megoldás jól példázza, hogy a kerület egyházi épületei nem csupán vallási, hanem közösségi és kulturális szerepet is betöltenek.

Ezek  a templomok a hajdani, még külvárosias Angyalföld fejlődésének tanúi, és ma is emlékeztetnek arra az időszakra, amikor a gyorsan növekvő városrész saját közösségi és lelki központjait kereste.

 

Híd, ami összeköt

A XIII. kerület fejlődésében meghatározó szerepet játszott a Margit híd, amely Budapest második állandó Duna-hídjaként épült meg a XIX. század végén. A híd terveit a francia mérnök, Ernest Goüin készítette, az építkezést pedig nagyrészt a Széchenyi lánchíd hídvámjaiból befolyó összegek finanszírozták. Az 1876-ban átadott átkelő nemcsak Buda és Pest kapcsolatát erősítette, hanem jelentősen hozzájárult a mai Újlipótváros és Angyalföld fejlődéséhez is.

A Margit híd a főváros közlekedéstörténetében is úttörő szerepet töltött be. 1879-ben már lóvasút közlekedett rajta, amely gyorsabb összeköttetést biztosított a városrészek között. A technikai fejlődésnek köszönhetően ezt 1896-ban felváltotta a villamos, így a híd Budapest modern tömegközlekedésének egyik fontos helyszínévé vált. Különlegessége, hogy középső szakaszából egy leágazás vezet a Margitsziget felé, ami a világ nagyvárosi hídjai között is ritka megoldásnak számít.

A Margit híd a pesti oldalról nézve. Forrás:  VinceB, CC BY-SA 3.0, wikipedia

 

Zöldebb, mint gondolnánk

Bár a XIII. kerület Budapest egyik legsűrűbben lakott része, meglepően sok zöldterülettel rendelkezik. A parkok, fasorok, játszóterek és a Rákos-patak környéke olyan természetközeli környezetet teremtenek, amely jelentősen hozzájárul a kerület élhetőségéhez.

A Duna-parti futóutak, kerékpárutak és szabadtéri sportolási lehetőségek miatt az aktív életmód kedvelői is könnyen megtalálják számításaikat.

Rózsakert. Forrás: Globetrotter19, CC BY-SA 3.0, wikipedia

 

Miért különleges a XIII. kerület?

A XIII. kerület sikere talán abban rejlik, hogy képes volt megőrizni saját identitását a folyamatos fejlődés közepette. Egyszerre modern és hagyományőrző, nyüzsgő és nyugodt, városi és természetközeli.

Akár a Duna-part miatt érkezünk, akár a parkokat, a kulturális programokat vagy a városrész történetét szeretnénk felfedezni, a XIII. kerület mindig tartogat valami újat. Nem véletlen, hogy sokan Budapest egyik legélhetőbb és legszerethetőbb városrészeként tekintenek rá.

Szeretnél többet megtudni Budapest sokszínű XIII. kerületéről? Látogass el oldalunkra, ahol változatos témákról szóló írásaink mellett helyi történeteket mesélünk, bemutatjuk a kerület érdekességeit, és szép helyeket ajánlunk. Itt találsz meg minket: Angyalföld Világa

Forrás:

angyalfoldvilaga.hu

Nyitókép: Felső kép: wikipedia

Tetszett a cikk?