Nyergesújfalu, a római Crumerum öröksége és a Duna-menti vegyipar városa

Nyergesújfalu a Gerecse hegység északi nyúlványai és a Duna folyam találkozásánál fekvő, nagy múltú iparváros, amely 1998-ban kapta meg a városi rangot. Történelme az őskorig és a római korig nyúlik vissza, amikor a mai sáncok helyén a Crumerum nevű katonai tábor állt. Nevét a középkori és kora újkori postaútvonalak lóváltóiról, a nyergesekről kapta. A huszadik században a település az ország egyik legfontosabb viszkóz- és műszálgyártó, vegyipari központjává vált, így ma a modern gyárak dinamizmusa és a folyóparti táj nyugalma határozza meg a karakterét.

Fedezd fel Nyergesújfalut, a Sánc-hegy római emlékeit, a Kernstok-villa szellemi örökségét és a Duna-parti ligetek csendjét!

Látnivalók és nevezetességek

• Sánc-hegy (Római sáncok): A város fölé magasodó dombvonulat, amely egykor a Római Birodalom Limes-vonalának erődítménye volt, ma pedig kiváló kilátópont a Dunára és a túlpartra.

• Kernstok-villa: A híres magyar avantgárd festőművész, Kernstok Károly egykori alkotóháza, amely a huszadik század elején a hazai progresszív művészvilág (a Nyolcak csoportja) kultikus találkozóhelye volt.

• Szent Mihály-plébániatemplom: A városközpontban álló, késő barokk stílusú, monumentális templom, amely a település hitéletének és történelmi magjának központja.

• Zoltek Zrt. (egykori Magyar Viszkózagyár) ipartörténeti öröksége: A modern szénszálgyártás és a hajdani szocialista vegyipar monumentális épületegyüttesei a város szélén.

• Duna-parti szabadstrand és sétány: A vízi sportok, a horgászat és a csendes folyóparti pihenés kedvelt helyi helyszíne.

A Sánc-hegy római csendje és a Kernstok-villa szelleme

Nyergesújfalura érkezve a Sánc-hegy meredek kaptatója mögött felsejlik a történelem ezeréves mélysége. A dombtetőn állva, ahol egykor római légiósok kémlelték a Dunát, a folyó kanyarulata és a túlparti dombok látványa lenyűgöző nyugalmat áraszt. A hegy lábánál megbúvó Kernstok-villa ódon falai között sétálva pedig a magyar képzőművészet aranykora elevenedik meg: szinte érezni a viták, az alkotómunka és a századfordulós zsenik szellemi pezsgését, amely egykor ezt a Duna-menti települést a magyar kultúra egyik legfontosabb műhelyévé tette.

A viszkózgyár óriásai és a Duna szabadsága

A város főútján végighaladva a nehézipar monumentális méretei uralják a tájat. A hajdani Viszkózagyár – a mai modern szénszálgyár – hatalmas csarnokai és kéményei a dolgos hétköznapok és a mérnöki teljesítmény előtt tisztelegnek. Ám elég csupán néhány lépést tenni a Duna irányába, és a gyárak zaja azonnal elenyészik. A folyóparti füzesek árnyékában, a vízen ringatózó csónakokat figyelve az utazó megérti Nyergesújfalu igazi lényegét: ez a hely a kemény, modern ipari munka és a folyó adta időtlen, természetközeli szabadság harmonikus szimbiózisa.