A jó termőtalajú alföldi tájon, a Maros-hordalékkúp szélén terül el. Területe 54,92 km², népessége 2025. január 1-jén 4697 fő (népsűrűség kb. 91 fő/km²). Többnyire magyar lakosságú, mezőgazdasági jellegű, nyugodt kisváros, amely dohánytermesztési múltjáról és parkjairól ismert.

Fekvése, megközelítése 

Sík, termékeny alföldi táj, mezőgazdasági területekkel és zöldövezettel. Szomszédai: Békéscsaba, Kétegyháza, Csanádapáca, Medgyesegyháza stb.Közúton a 445-ös és környező mellékutakon érhető el könnyen Békéscsaba vagy Orosháza felől. Vasútállomása van. A város rendezett, sok zöldterülettel és parkkal rendelkezik, kellemes környezetben fekszik.

Története röviden

A terület már középkorban lakott volt (első említés 1398-ban). A török hódoltság után pusztaként maradt. A mai település 1814-ben alakult, amikor gróf Wenckheim József Antal 100 dohánykertész családot telepített le a kígyósi pusztára (innen a „dohánykertészek városa” elnevezés). Gyors fejlődés indult a dohánytermesztésnek köszönhetően.Hosszú ideig nagyközség volt, 2009. július 1-jén kapott városi rangot. A 20. században a dohány mellett gabona- és zöldségtermesztés, valamint állattenyésztés vált jellemzővé.

Címere és jelképei

Pajzsmező sötétkék színű, középen dohánylevél látható, amely az alapító dohánykertészek foglalkozását és a város történelmi gyökereit szimbolizálja. Zászlaja is van.

Látnivalók, kulturális értékek

Gazdaság, élet ma

Mezőgazdaság (gabona, zöldség, hagyományos kertészkedés) dominál, kisebb ipar és szolgáltatások. A város Békéscsaba vonzáskörzetében fekszik, így sokan ingáznak. Rendezvények: városnapok, kulturális programok, fesztiválok, fénypark-események. Nyugodt, zöld, családbarát kisváros jó infrastruktúrával, iskolákkal és alapellátással.

Újkígyós  200 éves, dohánykertész gyökerű, rendezett alföldi város, ahol a  közösségi kezdeményezések jellemzik az életet.